Az orosz 50 mm-es 1938 M és 1940 M aknavető

Az 50mm-es századaknavető egyidőben az összes többi ismert orosz aknavetőfajtával, az 1930-as években lett kifejlesztve. Két aknavető lett rendszeresítve a Vörös Hadseregben az 1938M és az 1940M. A két aknavető között lényeges eltérés nincs. Az aknavetőket a tervezők a gyalogság közelharc eszközének és nem a gyalogság közvetlen támogatására tervezték. Ezáltal csökkenteni tudták a fegyver tömegét 9 kg-ra (német 50 mm-es aknavető tömege:14 kg). A tömegcsökkentés elérése érdekében a tervezők lemondtak a széles oldalirányzási lehetőségről, de ez nem jelentett hátrányt a gyakorlatban, mert a fegyver kis tömege lehetővé tette a gyors pozícióváltást, a tüzelési szektor áthelyezését. Minden szempontból kedvező adottságokkal rendelkező gyalogsági fegyver volt, mégsem terjedt el annyira, mint a 82 mm-es aknavető. Ennek az oka valószínűleg a csekély tűzerő volt, mert a gránát hatása a célban nagyjából egy F-1-es kézigránát repesz hatásával egyezett meg. A fegyver a második világháború végéig rendszerben volt, a háború után szinte egyből kivonták. 1938M és 1940M orosz 50 mm-es aknavetők technikai adatai: - fegyver tömege:9 kg - Maximális irányzott lőtávolság:800 m - Függőleges irányzási határ: +45°- + 75° - Vízszintes irányzási határ (összesen): 8° - Gyakorlati tűzgyorsaság: 30 lövés/perc - A kirepülő aknagránát kezdősebessége: 95 m/s - A gránát tömege gyújtószerkezettel: 0.85kg –1.087 kg - Lőtávolság: kb. 125m – 800 m-ig 1. kép Orosz 50 mm-es 1938M aknavető 2. kép Orosz 50 mm-es 1940M aknavető 50 mm-es repesz aknagránát Részei: - Aknatest: jellegzetessége, hogy a test a stabilizátorcsővel egy anyagból készül, egy egészet képez, nem szétszedhető. Hasonló kaliberű más nemzetiségű aknagránátok általában becsavarható stabilizátorcsővel készülnek. A test anyaga húzottacél vagy öntöttacél, felülete kívül-belül vagy csak kívül forgácsolt. A test csepp alakú, 5 db központozó kiszögeléssel és 4 db gázvisszafordító horonnyal. Az aknatest stabilizátorcső részén találhatóak a lángátadó furatok a szárnylemezeken illetve a szárnylemezek között. Az aknagránátnak 2 db. ill. 3 db szárnylemeze van, tehát 4 db. ill. 6 db szárnya. Minden egyes szárnyon központi kiszögellést találunk. A szárnylemezeket két-két helyen ponthegesztéssel erősítik az aknatesthez. - Robbanótöltet: az aknatestben található a0.09 kg tömegű préselt vagy öntött TNT. A gyújtószerkezet detonátorperselyének az üregét mindig kihagyják, kivéve ha M-1-es típusú gyújtószerkezettel szerelik a gránátot. Az M-50-es és MP gyújtószerkezetek a detonátorral egybeszerelve kerülnek készletezésre. - Gyújtószerkezetek: – M-1 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga fém. - M-50 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga fém. Az M50-es gyújtószerkezetet mindig bakelit közcsavarral alkalmazták. - MP típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga műanyag (bakelit). - Alaptöltet (kilövőtöltény): Az indítótöltény kívülről nagyban hasonlít egy vadásztöltényhez. Lakkozott papír burkolatú, fenékrészén fém kupakkal, a fenékcsésze közepén az indító csappantyúval. Lőportöltete4.5 g nitroglicerines négyszögletű lőpor. Az indítótöltényt az aknagránát stabilizátor csövében helyezik el. Az aknagránáthoz nincs póttöltet, a lőtávolságot csak a csőemelkedés változtatásával lehet befolyásolni. Működés: Kilövéskor az aknagránátot az aknavető csövébe ejtik. Az aknagránát a csőbeejtés után a saját lendületétől fogva ráesik a vető csövének alján mereven rögzített ütőszegre. Az ütőszeg az indítótöltény csappantyúházát benyomja és indítja a csappantyút. A keletkező szúróláng a lőportöltetet meggyújtja. A keletkező lőporgázok hőmérséklete és nyomása miatt a lángátadó furatoknál a papírtest átszakad és a lőporgázok a fegyvercsőben szétterjednek. A fokozódó nyomás miatt az aknagránát elindul a csőszáj felé. Mivel azonban az aknalövedék és a csőfal közti rés nagy (0.25 – 0.5 mm) lövés közben a lőporgázok nagyfokú elszökése következik be. A lőporgázok elszökésének csökkentésére 5 db központozó kiszögellést és 4 db gázvisszafordító hornyot alakítottak ki. A lőporgázok elszökésének lecsökkenése ezen gyűrűs hornyokban való többszöri kitágulása és megfordulása révén bekövetkező sebességcsökkenés eredményeképpen jön létre. A gránát egyenes mozgását a csőben a központozó gyűrűk és a szárnyakon található központozó kiszögellések végzik. A röppályán a fejrész nehéz aknalövedék stabilizálását a szárnyak és az egyenlőtlen tömegeloszlás együttesen biztosítják. Becsapódáskor a gyújtószerkezet a robbanótöltetet felrobbantja, ami a lövedéktest meghatározott számú és tömegű repeszekre történő szétszakadását eredményezi. Orosz 50 mm-es repesz aknagránát típusai: - O-822 kódjelű, hatszárnyú húzottacél repeszaknagránát - O-822A kódjelű, négyszárnyú öntöttacél repeszaknagránát 3. kép Orosz 50 mm-es O-822 repeszaknagránát M-50 típusú gyújtószerkezettel 4. kép Orosz 50 mm-es O-822 repeszaknagránát M-P típusú gyújtószerkezettel 5. kép Orosz 50 mm-es O-822A repeszaknagránát M-1 típusú gyújtószerkezettel 6. kép Orosz 50 mm-es repeszaknagránát előtalálása